•Ötödik fejezet•

Sziasztok!:)

Bizonyos ideig (magam sem tudom meddig... :( ) el leszek tiltva az internettől, és most hála az infónak, posztolni tudok, szóval csak arra kérlek titeket, emaitt ne haragudjatok. :)

Millió puszi, Chloe

PS: köszönöm a sok komit, imádlak titeket <3 #kinwheres_love

•Filmezünk... illetve... jaj•

Merthogy lemaradt ( :D ) : Empire

Hamar lerendeztük ezt az egész telefon-dolgot, szóval a csajokkal kipakoltunk, míg a srácok lent állatkodtak.

- Jó, mi mit csináljunk? Elvégre nem nyugdíjas találkozóra jöttünk! - mondta Hella, de kérdése azonnal válaszra talált, ugyanis az ofő bejött, hogy lent van medence, alias tudunk fürdeni, ha gondoljuk.

Lent a fiúk, illetve az új lányok már fürdőruhában feszítettek, és egymást lökdösték bele a medencébe. Éljen az értelem!

*

Nyolc fele felment mindenki aludni, ahogy mi is. Ötössével voltak a szobák, és mivel nem volt beosztás, ugye mi egyedül voltunk a csajokkal.

Hiába volt már 11, még csacsogtunk, de a hullafáradtak voltunk, szóval éjfélfele benyomtuk a szunyát.

Illetve ők. Én egykor még fent voltam. Elég volt egy óra, hogy kialudjam magam. Wow. Új rekord!

A házban mászkáltam, össze-vissza, amikor nekimentem valaminek.

- Azt a jó büdös... - kezdtem káromkodni, hiszen nem ezt érdemeltem, amiért szomjas voltam. Csak vizet kértem, nem egy törött lábat!

Reggel álmosan keltem. Nagyon álmosan. Szóval én tíz fele botorkáltam le, míg a többiek a tegnaphoz hasonlóan ma is kint fürödtek. Ezek szerint csak én aludtam eddig.

*

Ricsi ma elég sokat volt velem, ami a helyzetemre tekintve (nincs semmi komoly, csak a szokásos) nagyon jó. Szóval heppi vagyok.

Ma délután egyébként együtt filmeztünk, egy vígjátékot néztünk. Amit felváltott egy Jurassic Park. Jaj.

- Ne, légyszi, sötét van, én meg nem szeretem a dinókat - nyavajogtam, hiszen már sötét volt, ráadásul a többiek már aludtak.

- Miért?

- Rossz emlék - borzongtam. - A Stairassic Parkban voltunk, ami szintén egy dinópark, vagy mi a szösz. De ott beakadt a ruhám az egyik állat szájába, és azt hittem meg akar enni - meséltem el egyhuzamra, mire egy mosollyal a száján (egy nagyon cuki mosollyal) átölelt.

- Na, annyira nem rossz - mutatott a képernyőre, ahol épp a csávó hulláját mutatták.

- Te szent Isten - takartam el a szemem. - Többet nem filmezek veled, hacsak nem én választok - jelentettem ki. Elnevette magát (olyan cuki a kis gödröcske az arcán. Awwhhh.), én pedig mérgesen vettem ezt tudomásul. - Gonosz vagy - néztem rá szúrósan.

- Olyan vagy, mint a húgom - fogta a fejét.

- A húgod cuki, én pedig nyávogós - közöltem.

- Én még csak macskát hallottam nyávogni. Meg Biebert - borzongott.

- Te ennyire meg vagy áldva Biebs-sel? - kuncogtam.

- Fúj, mennymá'! - lökött oldalba.

- Na! - löktem vissza játékosan. Egy ideig böködtük egymást, de ő egy mozdulattal lelökött, megfogta a két csuklóm, leszorította a földhöz.

- Elengedsz? - pislogtam nagyokat, hátha meghatja. De nem. Nem engedett. A helyzet viszont tetszett, de nem adtam meg magam.

- Nem - felete egyszerűen.

- Jó, te nyertél, de légyszi - nyafogtam.

- De csak mert ilyen kedvesen kérted - jelent meg az arcán egy kisfiús mosoly.

Lehajolt, adott egy puszit (akkor is aranyos!!!), amire vér szökött az arcomba. Felültem, megigazítottam a hajam (tiszta kóc voltam), és elkezdtem beszélni.

- Maja majd ugye megint jön valamikor? Olyan kis cuki!

- Ahan. A suli évnyitóján ott lesz. Jönnek anyuék is, tavaly nem tudtak  - magyarázta. - És nem bánom, ha veletek van. Addig se idegesít.

- Hogy tud idegesíteni? Olyan, mint egy angyal - vettem védelembe.

- Mikor épp nem nyavajog.

- Jajj, milyen vagy - kuncogtam.

- Jajj, milyen vagyok? - kérdezte lányos hangon.

- Hülye - röhögtem.

- Hah - kapott a szívéhez. - Ez most fájt.

Megcsörrent a telefonom, amin Jake hívott. Elvigyorodtam (látszólagosan... belül igazából tomboltam!), intettem, és kisétáltam a szobából, és felvettem a telefonom.

- Jake, a francba is! Mi az? Sokkal tartozol, remélem tudod!
- Ha nem érdekel a bátyád, akkor értem - mondta "köszönésképp", én pedig sokkot kaptam.