Köszönetnyílvánítás

Hi, Kinwheres!♥

Ezt is megéltük... utolsó bejegyzésem ezen az oldalon, ami ezzel a sztorival kapcsolatos.

Nos... phú... egyre nehezebb belekezdeni.

Az epilógus felkerült, nem tudom, kinek-hogy tetszik ez a megoldás, de szerettem volna egy ilyet. ☺
A vélemények hol kevesebb, hol több arányban jelentket meg, de így is nagyon sok komment lett - szerintem.
És akkor íme pár személy, akik végig velem voltak, vagy legalábbis végig kitartottak:
- Alex Rodriguez
- Zendra
- S. Anna
Hármójuk nélkül valószínűleg megint egy befejezetlen történetet hagynék magam mögött, amiért jár nekik egy tapsvihar. *lö tapsvihar*
Akkor egy kicsit a történetről...
- Voltak/vannak benne technikai hibák, ezekért méegyszer elnézést kérek, nem vettem sok mindent figyelembe; illetve kihagytam a történetből.
- Rövid részeket publukáltam a közepén, amikért szintén elnézést kérek
- Sokkalta több olvasóm lett, mint amire számítottam
Erre kicsit kitérnék. ☺
Tehát én arra számítottam, hogy akkor kürölbelül legy 40 rendszeres olvasóm, figyelembe véve az előző/első évad pipáit, szóval igazi meglepetés látni, hogy jelenleg másfélszer több van. ☺
És csak hogy belekezdjek a nyálas részekbe:
Köszönöm mindenkinek ezt a csodálatos évet, mindenkinek, aki legalább egyszer kommentelt, elolvasta a részeket. :')
Érzékeny búcsút kell vennünk, sajnálom :'(((((

*lö pózólj Nirvana-s zoknival*
Mellesleg ez én vagyok...  ☺

Oké, nekem ez nem megy.
Mindenkinek köszönök mindent, remélem olvasni fogjátok az ezt követő történetem, ami a When You Left. Több évadosra tervezem, ezt megsúgom. ☺ Ne riasszon vissza az, hogy fanfiction, nem az lesz a középpont, sokkal inkább a foci/sport.
Valamint említettem egy SZJG fanoknak ajánlott blogot, amit még a nyáron el akarok kezdeni. Köze lenne az SZJG-hez, de ilyen formában NEM volt még feldolgozva. ☺ Na, kit csigáztam fel? ☺

Akit érdekelne ez az SZJG-s dolog írja kommentben, vagy jelölje meg a 'Kövit!' pipát. ☺

Statisztikák
Oldalmegjelenítések: 22338
Kommentek: 260
Bejegyzések: 23
Rendszeres olvasók: 65
Különböző menüpontok megnyitása:
-Szereplők: 431
-Tartalom: 24
-Fejezetek: 287
-Blogjaim: 132
-Adatlapok: 201
-A könyvről: 226

When You Left

PS.: nagyon szeretlek titeket :) #kinwheres_is_my_family
(ironikus, hogy hosszabb ez a bejegyzés, mint a 20. rész :D)

xx Vi

Mert én ilyen kreatív vagyok ^^

Epilógus

KATT IDE AZ EPILÓGUS MEGTEKINTÉSÉHEZ

•Huszadik fejezet•

Hey!:)

Utolsó rész, még van egy epilógus... huh... :') Úgy érzem ez a sor, amit alcímnek választottam, nagyon is ideillik, de ahogy gondoljátok.
(Igen, nagyon rövid, de a kövi nagyoon hosszú lett.)

3...

2...

xx Vi

•...finally ends, You say, "Thanks for being a friend"•

The Only Reason

Egész úton gondolkoztam, amíg a DC-be tartottam.

Jobb kezemben ott volt a gördeszka, lassan lépkedtem előre,és gondolkoztam.

Mindenen.

Először azon, hogy hogyan jutottam el idáig. nagyon kicsi voltam, ezt tudom. Alex tanított mindenre, nélküle nem tartanék itt.

Aztán, amikor kijutottam Angliába, találkoztam Jake-kel, meg ugye Jay-jel, aki azóta sem jött haza. Talán most is Angliában él valahol, vagy... Nem, biztos, hogy nem.

Tíz évesen tanultam meg biciklizni, ami nagyon is gáz, tekintve, hogy öt-hat évesen már gördeszkáztam. Másodikban meg elkezdtem biciklizni. Jöhetnek az elismerő bólogatások.

Befordultam a következő utcába, ahol megláttam egy fagyizót. Anno Dinával ott jégkásáztunk még kilencedik legelején. Elmosolyodtam, majd lehajtottam a fejem, hogy elrejtsem a vigyorom, hajam a fülem mögé igazítottam, és újra nekiindultam.

Egy idő után ledöbtam a fölre a deszkámat, és magabiztosan ráléptem, majd lábammal hajtottam magam előre, egészen a következő három utcában.

Ahogy elhaladtam különböző helyek mellett, úgy jöttek elő azok a régi emlékek, amik közül a legrégebbi egy éves sincs.

Az első nap.

A gólyatábor.

Halloween-buli.

És még ezer ilyen alkalom, amire mindig érdemes lesz emlékezni.

A fejemben Agnes Obel Riverside-ja játszódott le vagy milliószor, amíg odaértem a DC bejáratához.

Újra ott álltam, ahol már majdnem nem voltam három hónapja.

Hiányzott.

Amióta nem a békéscsabai DC-ben voltam, sok minden változott, ami azt illeti. Gimis lettem, és leginkább így tudnám magam jellemezni:

Vad, szabad, fiatal.

Ahogy visszagondoltam erre, megkönnyeztem. A helyzet eléggé furán vette ki magát.

Egy lány, a DC bejárata előtt sír.

- Mehetünk? - lépett mellém Stella, és egymásramosolyogtunk.

- Mehetünk - mondtam, majd beléptünk a DC kapuján.

•Tizenkilencedik fejezet•

Hiii! :)

Három rész maradt, ezzel együtt... (egyik az egy hosszúúú epilógus). Nektek nem furcsa? Félek még búcsúzkodni, de nemsoká kell :(

Millió puszi, Vi

•Az a bizonyos kolis társaság•

Unpredictable (valamiért baszakszik, és nem
adja be a linket, így alulra leillesztettem :) )
https://www.youtube.com/watch?v=UjZby9L-Wb8

AUGUSZTUS 28. - AVAGY A SAJTOS CHIPS REJTÉLYE

A koli tévészobájában néztünk egy sorozatot Berniékkel, amikor kintről eszméletlen hangos ordítás hallatszott.

- Ez meg mi a jó anyám? - kapta fel a fejét Fati, majd mind az öten feltápászkodtunk, és kimentünk megnézni, hogy mi a helyzet kint.

A helyzet a következő volt: a fiúk, és pár felsős srác, illetve egy-két kilencedikes egy csomag csipszen veszekednek, miközben azt már szétszórták a koli területén. Konkrétan egymáson feküdtek, amit mi nem tudtunk hogyan lereagálni, ami nem röhögés volt.

Szóval mi javában vihogtunk, amikor feltűnt nekik, hogy ehhez még közönségük is van.

- Mi az? - nézett fel Roli, mintha ez egy totál természetes dolog lenne.

- Nem tűnt fel valami... - kereste a szavakat Dina - fura?

- Nem. Mi? - rázta a fejét Oli.

- Tehát ti a csipsz ízén vesztetek össze... - fogta fel a tényt Dóri, szemöldökét ráncolva.

- Hát nem érted? - kérdezett vissza Ben, aki egyébként végzős.

- De most ezt ki érti? - kérdezett vissza Dóri, mellesleg jogosan.

A téma amúgy az alábbi volt: a sajtos csipsznek nem is sajt íze van. Kreatív, nemde? Ilyenről még nem volt szó.

- De nem érted? nincs is sajt íze...

- Ezt nem bírom - nyögtem fel fájdalmas arckifejezéssel, hiszen egy ilyen vitának már a hallgatása is elég fáradtságot okoz.

- Végül is, három lehetőség van... egy: csak mi nem érezzük rajta a sajtot; kettő: a gyártók a balfaszok, három: a sajtnak nincs valójában sajt íze.

- Kezdem magam eg Einstein-nek érezni magam - hajtotta hátra a fejét Fati, célozva ezzel erre az idétlen témára.

*

A kanapén ültem Ricsi és Dina között, és épp egy idióta angol viccen röhögtünk, amikor megszólalt a mobilom.
A kijelzőn Stella száma villogott, úgyhogy egy bocsánatkérés után elsiettem a folyosóhoz, hogy felvegyem.
- Szia Stell - mosolyodtam el.
- Visszajöttem - kiabálta bele a telefonba, éreztem, ahogy mosolyog.
- Az jó! - nevettem el magam.
- Na, akkor most csináljunk úgy, mintha most vennéd fel, és rákérdezel: most? Oké?
- Mert miről van szó? - zavarodtam össze.
- A DC-ről, észlény. - Tudtam, hogy megforgatta a szemét.
- Okééé... Most?
- Most - felelte, és kinyomta a telefont.

•Tizennyolcadik fejezet•

Hey! :)

Újra itt vagyok, egy újabb résszel, és már nincs sok a végétől:( De lényegtelen, mert lesz új, gimis sztorim, ha érdekel titeket!:) SZJG fanoknak biztos tetszene :D

Egyenlőre úgy néz ki, hogy a When You Left-et írom ezután, amit már meg is nyitottam, nézzetek be ITT.

Milió puszi, Vi
(PS.: bocsi a késéséret, de osztálykirándulni voltam:) )

•Back To School•

Kiss Me Kiss Me

AUGUSZTUS 27. - AVAGY A BEKÖLTÖZÉS A KOLIBA

Újra itt!

Teljes extázisban voltam, hiszen most kezdődik a 10. osztály. Vége a gólya-évnek, nem mi vagyunk a kicsik.

És ami a legfontosabb... végre láthatom Ricsit, akit egész nyáron talán webkamerán láttam.

Megálltunk a koli előtt, rántottam magammal két bőröndöt, és szaladtam be.

Beléptem, és a tömegben egyből kiszúrtam őt. Háttal állt, a többiekkel beszélgetett. Elengedtem a bőröndjeimet, rohanni kezdtem. Konkrétan ráugrottam a hátára, mire egy nevetéssel válaszolt.

- Ennyire hiányoztam?

Lekászkálódtam a hátáról, felém fordult.

- Jobban, mint gondolnád - kuncogtam a kérdésén, és megölelt.

- Hiányoztál - távolodott el. Vigyorogtam, mint a tejbetök, miközben válaszoltam.

- Nekem is hiányoztál.

- Majd megyek hozzád este - mondta egy félmosollyal az arcán.

- Mi lesz a takarodóval? - nevettem fel, mert tényleg érdekelt a válasz.

- Szerinted érdekel, mikor a legszebb lány a világon épp a szomszéd szobában van?

- Hol láttad te Palvin Barbit?

- Nekem te vagy a legszebb - mondta halkan, amitől legalább olyan piros lett az arcom, mint a bőröndöm.

Az egész kolis-bemutató-szabályismertető izé alatt folyamatosan Ricsivel szemeztem. Egyszer fordult el, akkor is azért, mert a húga rángatta. Felkapta a kezeibe, aztán újra rám nézett, amit egy nevetésel reagáltam le.

Anyuék a szobám megtekintése után el is mentek (szerencsésen elkerültük az "ismerjük meg Kinga barátját" témát), Dinával pedig folyamatosan beszélgettünk, meséltünk, meg ilyenek. Megbeszéltük a mai napot, meg az egész nyarat. Ő tudott találkozni Mátéval (jó neki), én meg arról panaszkodtam, hogy Ricsit csak webkamerán keresztül láttam.

Amint vége lett a beszédnek a szobánkban Dinával mosolyogva ecseteltük a nyáron történteket.

- Milyen volt a csajokkal? - mosolyogtam.

- Hallod, az ikrek először rám hozták a frászt! Lili bemutatkozik, elfordulok, aztán bemutatkozik Lilla néven. Először azt hittem, megörültem. De mondták nyár elején, mondták, hogy ezzel mindig megszivatnak mindenkit - vont vállat vihogva.

- Kikkel taliztál nyáron?

- Mátéval, Ricsivel, Olivérrel. Te?

- Hellával és Rolival. Hogy-hogy te Ricsivel is?

- Tudod, hogy nem lakik messze Mátétól, és mindig is nagy „spanok” voltak - magyarázta.

- Kár, hogy nem lehettem ott - szomorodtam el egy kicsit.

- Most bepótoljuk, oksi? - lökött meg a vállával. Összenéztünk, és bólogatni kezdtünk.

Megbeszéltük a nyáron történteket, de be kell vallani, hogy rajtunk nevettek a legtöbbet. Főleg mikor meséltem nekik a víziparkos dolgot. Szakadt a nevetéstől, ahogy most én is, de akkor valahogy nem volt vicces a majdnem-halálom. 

A gólyák közül megismerkedtem három lánnyal: Fatimével, Dórival és Bernivel.

Nagyon jófejek, de mind más stílust képviselnek.

Fatime imádja a black metált, kedvence a BVB (Black Veil Brides), Dóri csak rappet hallgat, míg Berni kizárólag popot.

A koliban be rendezkedtünk, minden perfecta, Fatiék már voltak is nálunk. Ugye maradt a Victoria Justice és rock mánia, szóval csak azokat lehetett látni, de minden mennyiségben.